A vonaton

Elkezdtünk keresni egy fülkét. A vonat végébe találtunk is egyet csak egy lány volt bent.

Egy könyvet tartót a kezében. Majd bekopogtam a lány felállt és kiment és a cuccai a fülkéből eltűntek vele együtt.

-Furcsa hogy az arcát nem látuk. -monta Ron.

-Igen az!- folytata Hermione és szépen bementünk majd helyet foglaltunk.

Majd elkezdtünk beszélgetni, hogy mik akarunk lenni. Meg jött a büfés néni és vettem mindenből. 5 óra körül betévedt Malfoy.

-Lám, lám, a mi kis Potterünk -monta gúnyosan.

-Húzd el innen a csíkot, ha jót akarsz-feleltem bátran.

-Nem félek tőled Potter -monta

-Csak azért nem, mert itt vannak a barátaid. -sziszegtem neki.

Erre mind hárman rontást küldtünk rájuk.

Később betévedt Ginny és kezét fogta Nevillenek.

Ron teljesen fel van háborodva, hogy Ginny Nevillel jár. Leszálltunk a vonatról és elkezdet esni az eső. Talál kosztunk Hagridal.

-Szia Hagrid! -mondtam- Hogy vagy?

-Sziasztok! –mondta -Köszönöm jól!

-Most is ugyan úgy viszed a gólyákat, mint régen? -Kérdezte Hermi

-Igen. -mondta -Elsősök ide hozzám!

Kerestünk egy fiákert, ami még üres volt.

-Brr, nem irigylem szegény gólyákat! -mondta Hermione.