Az átverés

Rengeteg minden történ velem! Az évnyitó lakoma fantasztikus volt, a lányok hálóterme is gyönyörű, és olyan jót aludtam az új helyemen, mint még soha sehol. Mindenki kedves volt velem, segítettek főleg abban, hogy egy-egy órára eljussak. Hihetetlen nagy ez a kastély! A kis piszkos Drumstrang egy erdei faházikó emellett! Elég sokszor tévedtem már el, úgyhogy Harry kölcsön adta a Tekergők Térképét. Az első napom jó volt, minden tanár kedves és segítőkész volt. Az órarendet reggel kaptuk meg:

A Drumstrangban a kedvenc órám a bájital tan volt, így aztán feszülten figyeltem az óra első perceiben, hogy itt milyen a bájitaloktatás. Még nem is mondtam! A Griffelndélbe kerültem, bár lehet, hogy a Mardekárba kellett volna. Ahogy elnéztem, Piton prof. A Mardekárosokat igen-igen kedveli, a Griffendéleseket annál kevésbé. Ahogy belépett a terembe rögtön tudtam, hogy ő lesz a kedvenc tanárom. Tudtam, hogy apu és ő ellenségek voltak, míg ők is ebbe a suliba jártak, ám a jó öreg Piton nem tudja, hogy Sirius Black lánya vagyok. Bár előbb-utóbb meg fogja tudni, hisz, majd ha eljön az ideje mindenkinek elmondjuk.

Piton egész órán cikizte Harryt, és annak ellenére, hogy járok vele, ez csöppet sem zavart. Igazából nem tudom, hogy miért.

Sokat dumálok Harryékkel, de leginkább egy Sara Nilson nevű lánnyal vagyok jóban. Ő Mardekáros, de nem bunkó és nem szemét. Nagyon kedves lány. Általában a könyvtárban találkoztunk, de tervezzük, hogy a Roxmortsba is együtt megyünk.  Harry azt mondja, hogy nem kéne vele barátkoznom, de nem hallgatok rá. Szeretem Harryt, csak úgy érzem, hogy túlságosan birtokolni akar. Aztán a tanév kezdete után három héttel megmutatta, hogy pontosan mennyire akar birtokolni.

Az ágyamon feküdtem, és a Tükrömben vizsgálódtam, mikor Hermione bejött a szobába.

-Alice, gyere le, kérlek. Harry odalent vár, azt üzeni, hogy mutatni akar valamit.

-Mit?

-Nem tudom. Na menj már!

Leszaladtam a lépcsőn, majd megálltam Harry előtt. Bebújtunk a láthatatlanná tévő köpenye alá, majd elindultunk. Ki a klubhelységből, ki a kastélyból. Egyenesen a fútiafűzhöz mentünk. Harry felvett a földről egy ágat, és megérintette vele a fűz egy kiálló görcsét, mire az rögtön mozdulatlanná dermedt. Bemásztunk az alatta lévő üregbe, majd mentünk, mentünk és mentünk. Harry a Szellemszálláshoz vitt. Bent felmentünk az emeletre és leültünk egy ágyra. Ott Harry elmesélt mindent arról az estéről, amikor Siriust megismerte, és hogy miket tudott meg aznap. Mikor mondókája végére ért, odahajoltam hozzá.

-Köszönöm, hogy elmondtat. – majd lágyan megcsókoltam. Ő rögtön visszacsókolt, majd elkezdett simogatni. Benyúlt a pólóm alá, végighúzta a kezét a gerincemen. Beleremegtem. Elkezdte kigombolni a taláromat, majd a blúzomat. Lehúzta rólam a nadrágot és az egész testemet végigcsókolgatta. Majd én is levetkőztettem. Harry levette rólam a fehérneműt és lágyan megcsókolta testem legintimebb pontját. Én is megszabadítottam alsógatyájától, majd a kezembe vettem férfiasságát és lágyan masszírozni kezdtem. Harry ledöntött a rozoga ágyra, csókolgatott, és belémhatolt.

**

Pár órával később felébredtünk és visszamentünk a kastélyba. Boldog voltam. Akkor még megvolt rá minden okom. Aztán történt valami, ami gyökeresen megváltoztatta a hangulatom.

Este vidáman indultam vacsorázni, utána Sarával volt találkám a parkban. Már félúton jártam, mikor az egyik mellékfolyosóra bepillantva Harryt vettem észre…és Hermionét Csókolóztak. Harry észrevett és rám nézett. Én meg elfordultam és elrohantam. Iszonyú sokáig rohantam, mire észbe kaptam, rájöttem, eltévedtem. Valahol a bájitalterem környékén lehettem, sötét volt és hideg, mintha egy sikátorban, vagy a kastély börtönébe kerültem volna. Lekucorodtam a fal mellé és eleredtek a könnyeim. Végre. Mióta megtudtam, hogy apa meghalt, azóta szeretnék egy jót sírni, de sohasem sikerült. Most végre sírtam, és a könnyekkel együtt eltűnt sok-sok feszültség is. Órákkal később rájöttem, hogy nagyon fázom. Még mindig sírtam. Lépéseket véltem hallani. Nagyon megijedtem, és igyekeztem minél távolabb menni, de zsákutcába kerültem. A léptek egyre közelebb értek. Bekucorodtam a sarokba, és reszketve néztem a folyosó vége felé. Ekkor megjelent egy magas, izmos test, és egy jóképű tejfölszőke fej.