Író: Diana

Véged!

Alig mozdul valami e nyári napon. Szokatlan ez a csend, de mégis csend van, pedig ez az utolsó harc napja. Lehet, hogy ez az utolsó reggele. Lehet, hogy utoljára áll itt. A fiú, aki túlélte. A fiú, akinek sorsa hamarosan beteljesül. Igen, ő Harry Potter. De nem fél, hisz nincs mitől. Csak a barátait félti.

Még egy darabig ült ott elmerengve a tóparton, de aztán elindult vissza Roxfort felé. Körbejárta a már lassan 6 éve ismert folyosókat. Igen, ez Harry 6. éve.

Rápillant az órájára: 7:55. Öt perc és elkezdődik. Sietős léptekkel indul el a park felé. Menet közben még egyszer körülnéz, hisz oly sok emlék köti ide. Annyi ember gyűlt össze a mai napon. Muglik, félvérek, és aranyvérűek egyaránt. Kezdődik. Harry odasétál Dumbledore mellé. Voldemort a másik oldalon áll. Egyikük sem indul el. Még nem. Majd a harc végén. Addig várni kell. Harry körbenéz észreveszi Ront és Hermionét. Hátukat egymáshoz vetve küzdenek vagy fél tucat halálfaló ellen. Aztán Voldemort elindul. Harry ugyanígy tesz. Végül megállnak egymás előtt. Voldemort csak annyit mond:

     -   Csak nem képzeled, hogy le tudsz győzni?

-         Nem képzelem, tudom – feleli Harry.

-         Igazán? Mit tudsz te, amit én nem?

-         Szeretni! – sziszegte összezárt fogai közt Harry.

Még állnak ott pár percig. Aztán Voldemort Harry felé küld egy halálos átkot, de ő könnyűszerrel kitér előle. Már vagy fél órája küzdöttek, de egyik sem bírt a másikkal. Aztán Voldemort elkiáltja magát:

- Adava Kedavra!

Harry ezt kiálltja:

- Protego! - majd - Adava Kedavra!

Voldemort az egyik átok elől könnyen félreugrik, de a másik így telibe találja. Az egész birtok zeng a hátborzongató sikolytól.

Voldemort nincs többé.

Harry zihálva áll. Aztán sikoltást hall és valaki úgy öleli át, hogy szinte ledönti a lábáról. Édesanyja volt az. Harry először nem is hiszi el. De ahogy körbenéz, látja édesapját, Cedicet, Bertha Jorkinst… Egyszóval mindenkit, akit Voldemort ölt meg.

-         Egy sötét toronyba voltunk bezárva – sietett a magyarázattal Cedric – igazából sem élők sem halottak nem voltunk. Ha te győzöl visszatérhettünk élőként, amint azt te is látod. De ha Voldemort győz meghaltunk volna végleg.

Harry most itt áll újdonsült házukban. Éppen költöznek. Apja meghívta Remust és Siriust is, noha nem azért, hogy segítsenek. Egész eddig csak hülyéskedtek. Most éppen azt próbálják, melyikük tudja magasabbra emelni a könyvespolcot. James persze nagy igyekezetében ledobta, úgyhogy most az összes könyv szanaszét hever. Harry nem is tudta elképzelni apja milyen lehetett gyerekkorában. De most nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy most életében először igazán boldog volt. És ez mindennél többet megért számára…