Ezen a reggelen is fáradtan, álmatlanul és összetört szívvel ébredtem fel. Még mindig nagyon sokat sírtam, és a fejem f fájt már tőle. Ezek után is csak azt tudom mondani,hogy akármit is tett velem Dany... Én még mindig szeretem...

 Elszántam magam arra, hogy úgy fogok tenni mintha nem érdekelne a dolog, és már nem szeretném Danyt. Már jópár napja nem láttam őt, és nem is beszéltünk róla a többiekkel. Aztán amikor asztrológia óráról igyekezetünk ki a teremből Remy a fülembe súgta:

 - Nézz oda... pff... egyszer megölöm azt a fiút. Állítólag szakított Fiona nővérével.- mondta, mire felcsillant a szemem, azt hittem talán azért mert rájött, hogy engem szeret... de tévedtem... - Már megint Patival jár.- szólt nagy undorral, és végig néztük ahogyan átöleli a szőke lányt, és puszilgatja.- Ez direkt csinálja!!! Na ebből elég!

 - Remy!- kiáltottam utána de késő volt, odament Danyékhez, Patit úgy ellökte, hogy az kishijján felborult a mögötte állokkal együtt, majd Danyhez lépett.

 - Te senkiházi kis féreg!- majd úgy pofon vágta, hogy az moccanni se mert utána. Remy pálcáját az ijedt fiú nyakára szegezte.- Ne merészeld mégegyszer ezt művelni... hogy Penny előtt itt gusztustalankodsz!!!

 - Remy gyere menjünk...- azzal megfogtam a karját és odébb vonszoltam.

 - Ez most mire volt jó?- kérdeztem tőle halkan miután ő lenyugodott. De a szívem mélyén örültem neki, hogy Remy felpofozta. Megérdemelte.

 Délután a klubhelységbe beszélgettünk Remy,Tina, Kathleen és én.

 -Van más pasi rajta kívűl!-mondta vigasztalóan Tina, amikor megint a sírás kerülgetett. A következő pillanatba belépett a klubhelységbe egy fiú... a szívem valami miatt nagyon nekiállt kalapálni. Aztán észrevett és mosolygott.

 - Na látod,mondtam hogy vannak más pasik is!- szólt nevetve Tina, mire nagyon elszégyeltem magam a fiú előtt,elvégre hallotta. Ismerős volt a fiú, egyszer jóslástan órán mellette kellett ülnöm. A neve John Staken.

 Este nem tudtam elaludni. Fáradt voltam már az álombemászáshoz... lementem a klubhelységbe. Ott egy fiú volt csak... nem fogjátok elhinni ki... Dany.

 - Szia...- köszönt halkan, és Én visszafordultam a háló felé.- Várj! Ne haragudj...

 - Fejezzük be, jó? Én békén hagylak Téged, Te is szállj le rólam.- azzal visszamentem a hálóba. Egy kis idő múlva el is aludtam. De megint álmodtam... azt, hogy Fiona és a nővére engem űldöz... majd félbe maradt az álom és hallottam a jólsimert rövid szót.

 - Gyere!

 Természetesen Fiona volt az, aki megint meg akar ölni. Csak nem tudja, hogy közbe Én már betéve tudom az álombemászást. Nagy nehezen leküzdöttem, és amikor kinyitottam a szemem a portély előtt álltam. Visszamentem a hálóba, és vártam... el kezdtem fel s alá sétálganti... azt vártam, hogy Fiona elaludjon. Amikor úgy gondoltam, hogy na most már biztos alszik, elkezdtem koncentrálni... kimondtam a mondatot, amit ilyenkor kell... tényleg még nem is említettem... a mondat ez: "Szállj lélek, szárnyalj át, mások álmába törj be hát!" Ezt kell elismételni egymás után háromszor... Nagyon koncentrálnom kell... és sikerült. A tisztáson álltam az alvó Fionával szemben.

 - Gyere!- hívtam, Ő közeledett, majd én kinyitottam a szememet, és elindultam a mardekár klubhelysége irányába... -Gyere!- az egyik sarkon láttam kifordulni az alvajáró lányt. Felém tartott. Nem akartam egyszerre letámadni... ezért hát visszarohantam a hálómba, és abbahagytam a koncentrálást. Ő most bizonyára halálra van rémülve. Holnap pedig már arra fog majd felébredni, hogy életveszélyben van ahogy én is voltam miatta.