3. fejezet

-Maga az apám?!? És hogyhogy? Hogy lehet? Hol
volt eddig?
-Én varázsló vagyok, te pedig boszorkány. 16 éve a testem megsemmisült, és csak 2 évvel ezelőtt öltöttem újra testet. Rólad nem is tudtam. Egy szerencsés véletlen folytán talált rád Féregfark. Akkor buktam el, amikor már csak hónapok kérdése volt, hogy halhatatlan leszek. De egy család az utamba állt. james Pottert megöltem és végezni akartam a fiával is, de az anyja feláldozta magát érte. Lilynek nem kellett volna meghalnia. Többre volt hivatott. a szeretet ősrégi varázslata miatt nem érhettem a gyerekhez, de akkor erről megfeledkeztem, és az átkom visszaszállt rám. Most, hogy tudomást szereztem a létezésedről, megkerestelek, hogy segíts engem a terveim megvalósításában.
-Na ne! Méghogy varázsló! Tök jó poén volt, de mostmár mondják meg miért jöttek. - mondta ingerülten Amanda.
 A férfi szeme haragot tükrözött, de fékezte indulatait.
-Jobb lenne kisasszony, ha elhinné! Sürget az idő, és nem tanácsos szembe szegülni mindenidők legnagyobb mágusával.-hadarta Pettigrew.
-jó, ha valóban varázslók, akkor bizonyítsák be!
-Serpensortia! - kiáltott Voldemort, mire a pálcájából egy fekete kígyó bújt elő, és elindult Amanda felé. A lány inkább ösztönösen, mintsem tudatosan ráparancsolt:
-Vissza!-ajkát furcsa sziszegő hang hagyta el.
legnagyobb megdöbbenésére a kígyó visszafordult, és a foldön tekergőzött.
-Finite Incantatem.-szólt ismét Voldemort, a hangja most megdöbbenést tükrözött.
- Uram, a lány is párszaszájú?- kérdezte pettigrew
- Te is hallottad nem?-csattant fel.-Mostmár elhiszed? -fordult Amandához.
-Igen. - mondta a lány. A hangja remegett.
Ő? Boszorkány? Már értett mindent. Az álmait. A haja hirtelen növekedését. A sok furcsaságot. A kihallgatott beszélgetést...Mindenkitudta rajta kívül. neki senki nem szólt. eddig soha nem tapasztalt érzés kerítette hatalmába: a gyűlölt. Soha nem érezte még magát ilyen erősnek. Arcára kiültek érzései, és ennek láttán Voldemort elmosolyodott. Már tudta, hogy mi a lány döntése. Tudta, hogy az ő lánya rá hasonlít. El kellett jönnie érte, ha nem tette volna, akkor az a mugliimádó bolond megelőzi. Különben is, ha nem lett volna ennyire elfoglalva azzal, hogy a drága potterke életét mentse, tudta volna, hogy Voldemort nagyúr előtt nem lehet sokáig titok a lány kiléte. Hiába is dugta muglik közé az a szenilis vén bolond! Ránézett a lányára. Milyen
ártatlan volt, és potter, meg Dumbledor miatt mégis mennyit szenvedett! Dumbledornak bizonyára
elment az esze, ha egy ilyen félelmetes fegyvert az ellensége kezére játszott. Ez a lány még sokat
fog tenni az ő szolgálatában. Igen. -gondolta- Míg Dumbledor kívülről várja a támadást, a romlás
majd belülről pusztítja a kastélyt. Ez a lány gyönyörű, és okos. Potter nem éri meg a felnőtt kort! Ebben biztos volt.
-indulhatunk, Amanda?-kérdezte bársonyos hangon.
-Igen,... Apa.