Ez tök jó…ma Harry és Remy bárbaja,holnap meg a midnent eldöntő párbajom Fionával.Mostanság ritkán láttam a lányt…a barátnőit viszont annál többször.Folyton a nyomomba voltak,az az érzésem hogy ki akartak hallgatni hogy mi a tervem a párbajról.Ahogy közeledett az újjabb megmérettetés ismént mellettem állt az iskola háromnegyed része.A maradék negyed része vagyis a mardekárosok voltak az egyetlenek akik Fiona mellett álltak.Remy most nem tüntettett olyan kiemelkedően mint az első párbajom előtt.Sőt…inkább úgy tünt mintha ellenem fordult volna…vagyis legalábbis úgy tett….Harry  is megérdeklődte tőlem hogy mellette állok-e…erre se tudtam mit válaszolni…igazán megérthetnének!Két tűz között vagyok,és nem tudom ki mellé álljak.

Délelőtt Kathleen-nel és Christinával voltam sétálgatni a folyosókon.Nagyon jó barátnéim lettek,és egyre jobban megismertem őket.Végig a holnapi párbajomról beszélgettünk.

-ha akarod mi is elmegyünk a találkozótokra!És megleckéztetjük!

-Ő is tuti készül valamire,nem híres a tisztességről!

-Ez igaz…

Mielőtt folytattam volna hátra fordultam.Volt egy olyan érzésem hogy valaki vagy valakik követnek…

-Mi az?-kérdezte értetlenkedve Christina.

-Semmi Tina….csak olyan volt mintha…á hagyjuk.-azzal visszafordultam és tovább indultunk.Két perc múlva aztán újra megfordultam.Nagyon jól tettem hogy így tettem.Marie és egy másik sápadt mardekáros lány jelent meg a mögöttünk lévő oszlopnál,majd gyorsan visszahúzodtak,de már késő volt,hisz észrevettem őket.

-Nocsak!Marie!-mondtam,mira Marie és a másik lány előjött az oszlop mögül.

-Ő meg ki?-kérdezte a sápadt arcú,barna szemű,szőke lányra pillantva.

-Ő itt…a barátnőm…Susie…

-értem…szóval akkor ő is a ti körötökbetartozik…na ide figyeljetek..ha mégegyszer észreveszem hogy követni mer engem Fiona valamelyik csicskája,esküszöm…nayon megbánjátok!-mondtam,és közbe közelebb mentem hozzájuk.Érezték a szememben égő tüzet,így hát gyorsan elmentek.

-Ez nem lehet igaz!Egyszer csinálna valamit becsületesen Fiona!-fordultam Tinához és Kathleenhoz.

A délutánt a tanulással töltöttem.Piton professzor rengeteg házit adott fel.

Este aztán nem bírtam lehunyni a szemem…11 előtt 5perccel harry épp indulni kezdett a párbajra,amikor odamentem hozzá…

-Harry!Nézd…Remy nagyobb mint te…több varázsigét ismer…és hát őszintén,nagyon féltelek…

-Nincs rá szükség!Megvédem magamat!-szakított félbe a fiú és kimászott a portéllyukon.

El kezdtem fel s alá sétálgatni…aztán úgy negyed óra múlva hirtelen megálltam.

-Ezt nem hagyhatom!-kimásztam,és Harry után eredtem,a félszeműbanyához.

Épp időbe értem oda.Harry már a földön feküdt,Remy pedig a pálcáját a fiú szivére szegezte,és ajka kinyílt…

-Adava…

-Capitulatus!-kiabáltam,pálcámat a lányra szegezve.Remy elájult.

-Penny!Minek jöttél ide!!!???

-Hiszen megölt volna!Na ne veszekedjünk!Vigyük el a gyengélkedőre!

Nagyon lelkifurdalásom támadt.Szegény Remy…de ha nem tezsem ezt,akkor emgölte volna harryt…és akár azkabanba is kerülhetett volna…

-Jaj ez nem leeht igaz!Már megint ti!-rohant elénk Madam Pomfrey majd átkarolta Remyt,bevitte a kórterembe,és lefektette egy közeli ágyra.

-Bocsánat Madam Pomfrey…-kezdte el Harry,de a hölgy félbeszakította.

-Na de ilyet!Mr.Potter!Magának láza van!-mondta és kezét Harry fejére nyomta.

-Itt kell maradnia az éjszakára.Nincs semmi kérés!itt marad!-mondta az asszony,amikor Harry kinyitotta a száját.

Én felmentem a hálóba,és töprengeni kezdtem,hogy Remy miért akarta Harryre szórni a halálos átkot…hiszen azért embert nem ölne,szerintem…lehet hogy harry sértegetni kezdte az apjá…arra mindig nagyon dühös szokott lenni…holnap első dolgom lesz bezsélni velük,és kikérdezni a pontos részleteket a párbajról.Elnyomott az álom…de ma se sokáig aludtam…”Gyere,te gyáva!”hallottam Fiona hangját…éreztem valahol mélyen hogy ez egy újjabb álomba mászás…nem lehet….nyisd ki a szemed…gyorsan…tedd meg…

A következő pillantanban végre kinyitottam szemem,és a mardekár klubhelységénél találtam magam a földön heverve.Egy sötét alakot láttam,aki gyorsan elmenekült a klubhelység felé…sejtem ki lehetett az…és végre le tudtam küzdeni!De éreztem,hogy az arcon verelytékben úszik…nagyon nehéz volt felébrednem…na és ha legközelebb nem tudok majd felébredni?Azzal felrohantam és elővettem az álom című kikölcsönzött könyvet,és knyitottam ott,ahol tegnap éjjel abbahagytam…sietnem kell..k.ülönben nem sokáig fogok már élni….úgy hajnali 5körül hagytam abba az álombemászás gyakorlását,aztán eszembe jutott hogy hétfő van!Gyorsan a könyvet visszacsusztattam a párnám alá,és msot azt hiszem alszom pár órát,és leteszem a pennát…szia naplóm!