3. "De egy szörny lakik benne..."


- Kicsi Sue!! Kicsi Sue!!
- Dugulj el Seb.- kiáltott rá Sue Sebre, az arapapagájra.Sue nem
szokott ilyen lenni soha Sebbel.
Ezt Seb is észrevette, és megsértődve hátat fordított neki.Sue Sebnek
mindig megbocsátja ha
kicsi-t mond rá.De most, hogy megfordult az élet menete nem tudott
semmit elviselni.Csak ült az ágyán
merengve.
"Boszorkány vagyok és ezt eltitkolták.Boldognak kéne lennem, de nem
tudok.
Azt hittem bíznak bennem.Hogy minden titkot megosztanak velem.Mert
én is megosztottam velük
minden titkomat.Mindig.Mióta tudok beszélni."
Ilyen és ehez hasonló gondolatok kavarogtak Sue fejében.Lassan
átöltözött, és elindult élete eggyik
olyan napjára, amit soha, de soha nem fog elfelejteni.A kocsiban ülve
átfutott a fején:
- Most hova is együnk?- kérdezte Sue.
- Londonba.
- Ott kapunk ilyen cuccokat. Anya!!!Ha nem lehet vinni papagályt mi
lesz Sebbel????-kérdezte ilyedten Sue.
- Bisztos hogy lehet vinni papagájt ettől ne félj.
Sue csak most gondolkorott el igazán hogy milyen jó boszinak
lenni.Például ki lehetne szedni a szomszéd
macska fogsorát.Egyszer kitépett három tollat a szárnyából Sebnek.De
jó bosszú lenne.Ott ugrálna a fogatlan
macska a hülye gazdája előtt "-Jaj, hogy feltételezhetsz ilyet az én
drága cicuskámról!Ő nem bánt senkit!"
Ja protkó nélkül tényleg nem bánt senkit.Édes a bosszú!!!!!
Két órával később felértek Londonba.A Hill házaspár azon veszekedett
hogy melyik utcában van egy kocsma.
Elég vicces volt ahogy végigvonultak az utcán egy kocsmáról
veszekedve.Sue le is maradt azzal az indokkal
"hogy nem az ő szülei".Az volt a veszekedés lényege hogy melyik
utcában van egy Foltozott Üst nevezetű
kocsma.Végül is eljutottak a Foltozott Üsthöz.Eléggé elnyomott kis
kocsma volt.
- De mi miért akarjuk egy kocsmában megvenni a felszerelésemet?-
kérdezet Sue.
- Csak figyelj!! - intette le a lányát Mrs. Hill.
Beléptek a kocsmába.Az belülről is lepukkadt volt, de tele volt fura
emberkékkel.Taláros emberkékkel.
- Jó napot! - köszönt a Hill család.
- Gyere erre Sue. - intett Mr.Hill.
- Ó,Ned!Örülök hogy újra látlak.Mágus lett a családban? - örvendezett
a kocsmáros.
- Igen Tom.Megyünk beszerezni az iskolai holmiait.- válaszolt Mr.Hill.
Átvágtak a tömegen és egy sikátorszerű udvarra értek.Viszonylag kicsi
volt a hely, igaz kevés tárgy volt ott.
Össz-vissz egy szemeteskuka, ja és a gazról meg is feledkeztem...Mr.
Hill a pálcájával böködte a falat a
kukák fölött.Minthogyha olyan érdekes lenne.Egyszer csak a fal
elkezdene mozogni.Suenak a kérdés a
torkán akadt.A fal szó szerint kinyilt.
- Ezt hogy tudtad megcsinálni???- ámulatában az első kérdés tört ki
Sueból.
- Hát... a pálcáddal három téglát lefelé, aztán három téglát keresz...
Sue!Figyelsz rám?
Sue nem is halgatta végig apja mondókáját, hanem a síkátoron kívüli
világot nézte.Rengeteg érdekes
és furcsa bolt volt, és regeteg mágus. Mr. Hill elmosolyodott, és
bevezette családját az utcai forgatagba.
- Sue elősször is tudnod kell hogy a varázslók milyen pénzt
használnak.Három féle pénzfajta van.Az
arany galleon - sorolta Mr. Hill - az ezüst sarló, és a bronz knút.29 knút
ér egy sarlót, és 17 sarló
ér egy galleont.Érted?
-Egyszer csak megjegyzem... - válaszolta Sue.
Elmentek megvenni minden dologot ami kell és még Sue észbe sem
kapott de már a Roxfort Experszen robogott.
A vonatút fele unalmasan telt, de mikor megjött a büfés kocsi, vett egy
doboz Mindenízű Drazsét,
és négy darab csokibékát.Azután egy lány kopogtatott az ajtón:
- Szia!A nevem Patricia.De szólíts csak Patnek.Neked mi a neved?
- Sue.Kérsz drazsét?
- Persze.Köszi.Behozhatom a csomagjaimat.
- Persze, de eddig hol utaztál?
- Egy hülye csajnál.Az bevonszolt egy lenyalthajú gyerekhez, az meg
elkezdett az ő tiszta véréről mesélni.Muszáj volt
eljönnöm.
- Megértem.Nagyon borzasztó az a kölyök?
- Ja, csak úgy kiváncsiságból.Neked milyenek a szüleid.
- Varázslók.De nem náluk élek.
- Nekem muglik.Figyusz elmondanál pár dolgot, hogy ne legyek olyan
tökkelütött.
- Te nem vagy tökkelütött.Én is csak fél hónappal ezelőtt jöttem rá.A
nevelőszüleim titkolták, hogy boszi vagyok.De idejében
megtuttam mindent.
Azzal Sue elmondta amit az apjától hallott.Mindent megjegyzett, és
Patben jó közönségre talált.Pat egy életvidám kiscsaj volt.
Szó szerint.Mivel ő is kicsi volt, de azért Suenál nagyobb.Ahogy
meséltek egymásnak maguról, úgy a táj hangulata is változott.
Amennyire távolodtak Londontól, annál zordabb lett a táj.Sebnek
nagyon furcsa volt a kalitka mert még soha nem utazott
kalitkában.Aztán végül is Sue kiengette.Seb azonnal a neki ismeretlen
Pathoz repült és rátelepedett a vállára.De nem úgy
mintha már régóta ismerné.Ott ült a vállán és ha hozzá akart érni Pat
akkor odakapott.Bizalmatlan, hiába repült oda.

A vonat elkezdett lassítani, és egy száztornyú kastély elé szépen
megérkezett.Ott egy két méteres ember várta őket.Elvitte
őket a csónakokhoz,áthajóztak egy tavon, aztán átadta őket Minerva
McGalagonynak, az igazgatóhelyettesnek.Ő bevitte
őket egy nagy terembe, behozott egy sapkát, pontosítok egy
süveget.Sue csodálkozva nézett rá, hisz a süveg beszélt.
Mikor végzett, McGalagony így szólt:
-Mindenkit névsor szerint kiszólítok, velveszi a süveget, és a süveg
beosztja őt egy házba! Wasserman, Helga!
Helga kisétált, fehuzta a süveget.A süveg másodpercek múlva így
szól:HUGRABUG!
Haladtak és haladtak és:
-Hill, Sue!
Sue kiment és felhúzta a süveget.A külső zaj megszünt, csak a süveg
mondókáját lehetett hallani:
-Igen  jábor a Hugrabug a legjobb neki....Hmm....DE egy szörny lakik
benne.Egy veszedelmes szörny, és ez a szörny
bátorrá teszi.Nem kétséges hogy a te házad aaa:GRIFFENDÉL!
Sue boldogan leült az asztalhoz, de még mindig az utolsó mondatok
jártak a fejében.
                                "DE egy szörny lakik benne."

Pat is a Griffendélbe került.Vacsora után felmentek a hálóterembe és
lefeküdtek aludni.Sue nagyon jól aludt, a
pompás vacsora után.Reggel felkelt, felöltözött és lement reggelizni.A
reggeli is nagyon finom volt.A szülei
küldtek neki egy olyan órát, ami azt is mutatja hogy mikor van
telihold.Minden tökéletesen ment, az első teliholdig.
Sue nagyon várta, mert meg akarta nézni hogy mit mutat ha telihold
van.De meg is bánta.