Szeptember 15.
2004.09.03. 20:32
Reggel halálra untam magam.Fiona végig gondolkodott,majd leírt valamit egy füzetbe.Amikor 3óra körül végre meglátogatott Harry,Ron és Hermione kicsit jobb kedvem lett.Leakartam velük hozatni a varázstükröt,amit még valamikor Frics szobájából csentem el,de Harryék nem mehettek fel a lány hálóba,Hermione pedig nem tudott róla.De nem bírtam,és tudtam hogy a tükör majd lefoglal ezért elmondtam Hermionének.Természetwesen azonnal nekiállt szónokolni,de szerencsére Ron leállította.
-Hermione!Penny dolga mit csinál!Én se adnám oda a tanároknak!!!Gondolj bele!Nagyon hasznos!
-Nem érdekel!Nem árullak be Penny,de én nem hozom le!
Nemsokkal később jött Dany,akivel nagyon sokat beszélgettünk,és rettentően kedves volt velem,hogy felvídison hozott nekem csokibékát,és egy kis olvasnivalót.
A tükör nélkül halálra fogom unni magam…ezért megrendeztem az estét,hogy kiszökhessek a tükörért.
Madam Pomfrey utoljára lefekvés előtt megitatott velem és Fionával valami borzasztó izű löttyöt,majd elment lefeküdni.Meg kellett várnom amíg Fiona is elalszik.Egésznap nem szóltunk egymáshoz.11tájban már úgy éreztem hogy Fiona elaludt,mert előtte sokat forgolódott.Felvettem a mellettem heverő köpenyt és lassan kimentem a kórteremből.Amikor kiértem el kezdtem futni,mert ha Fiona felébred,vagy Madam Pomfrey benéz a kórterembe,nekem lőttek.De egyszerűen nem bírtam egyhelyben maradni egésznap.Kellett egy kis kaland:)Rohantam egyenesen a klbuhelységbe.Ott pár diák ült csak,akik meghökkenve kérdezték,hogy mit keresek ott.Csodálkoztam hogy ismernek…aztán eszembe jutott hogy a párbajról mindenki tudott.Mondtam nekik,hogy valamit elviszek,de ne mondják meg hogy láttak.Felmentem a hálóba,és a kezemben a tükörrel rohantam a gyengélkedő felé,amikor az egyik saroknál…
-Na de kérem!Micsoda?!Potter kisasszony???Maga itt?Nem a gyengélkedőn van a helye?Na és minek kell magának az a tükör?-egyenesen belefutottam McGalagony karjaiba.A tükröt a hátam mögé rejtettem.Gyorsan kellett keresnem egy megfelelő indokot…
-Hát igen,csak…berepült Hóborc a kórterembe..és elvitte a tükrömet,amit még…öh…anyukám hagyott rám.És…futni kezdtem Hóborc után míg leejtette…
-Na de Lily Potter?Az édesanyja hagyta magára?
-Igen.Ez a tükör…mellettem volt,amirok lerakott az intézet ajtaja előtt.-fülentettem.
-Értem…na most menjen gyorsan vissza a kórterembe,nehogy megfázzon itt nekem!
-Rendben.Jó éjt tanárnő!
Miután visszabújtam az ágyba fellélegeztem.Fiona ágya felé pillantottam.Az üres volt!Megkérdeztem a tükröt hol van…elhomályosodott a tükör és Fionát mutatta…aki lent a bájitaltan terem előtt járkált.Majd nagyot dobbant a szívem,mert megjelent valaki…Fiona rá várt:Danyre.A tükröt kishiján földhöz vágtam..ha hallanám mit mondanak…gondoltam egy próbát megér…
-Tükör!Mit mond Fiona és Dany?-suttogtam.Nem működött.Annyira féltékeny lettem,hogy nem bírtam tovább nézni.Felkeltem,és rohantam a bájitaltan terem felé.Ott aztán lelassítottam és elbújtam egy oszlop mögött,hogy ne vegyenek észre.Fion beszélt épp:
-Itt a levél…ha ezt szegény Penny meglátja…-kilestem az oszlop mögül,és Fiona egy levelet tartott a magasba.
-Könyörgök…
-Nem,nem.Van egy egyességem.Szóval én most szépen odarakom Penny éjjeli szekrényére ezt a levelet…
-Vagy?-kérdezte fintorgóan Dany.
-Vagy megcsókolsz.Itt és most.Na válassz.
-Szó se lehet róla…
-Gondolj bele…csak egy csók…sose tudja meg Penny.
Közeledett a gondolkodó Dany felé…ezt nem hagyhattam.
-Hagyod békén!-szóltam,mire aztán Fiona hátrált egy lépést.
-Épp te hiányoztál-mondta idegesen Fiona.
Kiváncsi voltam a levélre.
-Milyen levél az?
-Ja ez itt?-mondta Fiona majd bujkáló mosollyal Danyre nézett.
-Ne…Fiona…-súgta a fülébe Dany.
-Olvasd el.-azzal átnyujtotta felém a levelet.
„Szia Pati!Tudom,hogy most utálsz amiért otthagytalak Pennyért…de…nem vagy számomra közönbös…és lehet hogy téged jobban szeretlek mint Pennyt.Ha akarsz találkozzunk valamikor.Pennyvel…szóval még nem tudom mi lesz.Szeretlek!De sajnálom Pennyt.
Hű szerelmed:Dany”
Miközben olvastam Fiona önelégült képpel mosolygott.
-Ez nem lehet.-mondtam már szinte sírva.Dany lehajtotta a fejét.
-De bizony igaz!Ez van Penny…
Elrohantam a kórterembe.Rávetettem magam az ágyra és sírtam.Az álom elnyomott a nagy sírásba.
|