Amikor újra kinyitottam a szemem már egy ágyon feküdtem és rengeteg alakot láttam magam körül.A gyengélkedőn voltam.Felültem és nagy nehezen felismertem a körülöttem lévő alakokat.Griffendélesek,hugrabugosok, és hollóhátos egyaránt ott álltak mellettem és engem néztek.A szemüvegem nem volt rajtam azért ismertem fel őket olyan nehezen.Oldalra néztem,és a mellettem lévő ágyon Fiona feküdt,de ő nem volt magánál.Őt Mardekárosok vették körül.Remy,a másik oldalon hermione állt mellettem,aztán Harry,Ron és a többiek.Hermionéhez fordultam:

-Mi történt?

-Kész botrány.McGalagony reggel talált rád és Fionára az északi torony 1.lépcsőfordulójánál.Ki volt akadva…ja tessék itt a szemüveged.-mondta hermione és felém nyújtotta a szemüvegem.

A következő pillanatba a kórterembe McGalagony rontott be.annyira fel volt húzva mint még soha.

-Egyszerűen hallatlan!Nem lehet igaz!Hogy viselkedhet így két diák!-kiabálta amire Fiona magához tért.

-Kérem professzor ez egy kórterem!-mondta Madam Pomfrey a nővér.

McGalagony úgy tett mintha észre se venné a nővért.

-Nem sokon múllott hogy kiccsapták magukat,de az igazgató úr adott maguknak egy utolsó esélyt.De ennyivel nem ússzák meg!A szabályok megsértéséért,és egymás testi bántalmazása miatt,és tiltott átkok használata miatt mindkét háztól levonok 100-100 pontot!

-De hát professzornő!Nem is használtunk tiltott átkot!-fermedt rá hazugan Fiona.

-Ne mesélje be nekem!Minden világos!Egymásra szórtak Imperio átkot,és egymást leugrasztották a lépcsőről!Csak így történtehett!És persze mindektten büntető feladatot kapnak.-mondta igen feldúltan McGalagony,azzal megfordult és kiment a kórteremből.

-Na tessék…az én hibám…-mondtam,és nagyon lelkifurdalásom volt,hogy a griffendélt büntetik miattam.

-Dehogy…különben is.Büszkék vagyunk rád.-szólt Harry majd átölelt.

-Köszönöm nektek.-szóltam elérzékenyülve.A kezem nagyon fájt még mindig,a lábamon a horzsolás,és a fejemen a vágás,amit a lépcső okozott enyhült.Eszembe jutott hirtelen valami…vagyis valaki…-Hol van Dany?

Alighogy kimondtam a kórterembe belépett egy alacsony fiú:Dany.Odajött hozzám és így szólt:

-Annyira sajnálom…ne haragudj hogy kételkedtem benned.

-Hogyhogy?Hogy jöttél rá?Ki mondta el?

-Remy.-azzal az ágy másik felére nézett,majd én is  odanéztem.Remy ott állt,és mosolygott.

-Remy…köszönöm.

-Ugyanmár…semmiség…elvégre a tesvérem vagy.-remy átlölelt.

-Hmm…nem hagynátok kicsit magamra Pennyvel?-szólt a többiekhez dany.

-Oké…dehogynem…szia Penny és gratulálok…jobbulást…

-Köszi,sziasztok!-köszöntem,és a tömeg kivonult a terembőlKözben a mardekárosok is elmentek,Fiona pedig látszólag visszaaludt.Látszott Danyn hogy ebben ő sem biztos ezért inkább suttogott.

-Penny…mégegyszer bocs…szeretlek.Most hétvégén lesz a roxmortsi kiruccanás.Megyünk együtt?

-Persze.-mondtam mosolyogva.Dany miközben beszélt lehajolt hozzám és a kezemet fogta.

-Jobban vagy?Hallottam mi történt…

-Kicsivel jobban,köszi.Nem hallottál mostanság Patiról?

Danyt megdöbbentette a kérdés.

-Öh…nem igazán.Bár allottam hogy összejött egy szőke sráccal…valami Richarddal..

-Aha,oké…-nem tudtam mit mondani már mert Dany úgy tett mint a kviddicsmecs után.Közelebb huzódott hozzám,és meg akart csókolni!Ekkor azonban…

-Hmm…!Elnézést a zavarásért,de kérem hogy hagyja el a kórtermet,el kell látnom a betegeket.-mondta Danynek Madam Pomfrey,aki eddig kint volt.

-Rendben.Szia Penny.

-Madam Pomfrey!Mikor mehetek ki?

-Nem tudom kisdrágám.Talán úgy 3nap múlva.

-3 nap?!!

-Jól hallotta kisasszony…súlyosak a sérülései…

-És…Fiona?

-Ő is kb. addig.

Késő délután elaludtam újra.Szörnyű álmom volt.Azt álmodtam,hogy Fiona  meg én újra párbajoztunk,és az lett a vége hogy a Szent Mungóba kerültünk és kicsaptak minket az iskolából.Ammikor magamhoz tértem,hirtelen felugrattam.Ezt Fiona nem hagyhatta szó nélkül.

-Na mi az nem bírja a strapát az idegeid?Az nagyon rossz…hát ugye aki gyenge

-NEM vagyok gyenge!!!

-Igen?Akkor meg mért ugrottál fel?Csak nem rosszat álmodtál?-kérdeze kacarászva.

-Semmi közöd hozzá!

-Tegnap legyőztelek?

-Kit?!Hiszen te is elájultál!Döntetlen lett.

-Hát jó.Akkor újra kell párbajoznunk.Ha feléépültünk mindetten.

-Felejsd el.

-Csak nem betojtál?-kérdezte Fiona kitörő röhögéssel.

-Nem!!!Csak nem akarom hogy kicsapjanak miattad!

-Gyáva vagy…hú ezt elhíresztelem..

-Hát jó.Akkor…újra játszuk.Pontosan szeptember 25.-én.

-Oké.És mondjuk…A tó melletti tölgyfa előtt…éjfélkor.

Többet nem beszélgettünk.Dany este is benézett,de rengeteg volt a tanulnivalója ezért hamar el is ment.Nem mondtam el neki a párbajt.Jobb ha inkább tanul,mint értem aggódik.