Reggel 6-kor keltem fel, és boldog voltam, hogy újra elbúcsúzhatok az intézettől! Mentem az Abszol útra, ami a Foltozott Üstből nyílik. Aztán ott úgy döntöttem hogy először körülnézek, mielőtt megveszem a felszereléseket. Bementem a Kviddics a javából boltba. Épp a legújjabb  seprűket tanulmányoztam amikor hangot hallottam a hátam mögött.

 - Elsős vagy? Mert téged még sose láttalak.

 Megfordultam, és szembe találtam magam egy mardekáros lánnyal. Hosszú vörös haja megcsillant a nyárvégi napfényben.

 - Harmadéves leszek. A Durmstrangból jöttem át.

 - Tényleg? Na és hogy hívnak?

 - Hát... Pamelának. Téged?

 - Én Remy Potter vagyok.

 A név hallatán hatalmas bociszemeket meresztettem a lányra:

 - Te…

 - A fattyú féltestvére vagyok.

 - Miért nevezed a saját féltestvéred fattyúnak?- néztem rá mérgesen.

 - MERT AZ!- kiabálta Remy.

 Az órámra néztem, és elszaladt az idő,amíg Remyvel „társalogtam”.

 - Hát jó. Nem érek rá veled itt veszekedni!- azzal faképnél hagytam.

 A boltból kiérve gyorsan megvettem minden szükséges könyvet az új tanévhez. Aztán Remyn járt az eszem. Féltestvére Harry Potternek… és fattyúnak nevezi…

 Elindultam a Czikornyai ás Patzába. A Bolt telis-tele volt könyvekkel. Egy kedves kis boszorkány szolgált ki engem, és a sorban egy mögöttem lévő lány véletlenül rálépett a lábamra.

 - Jaj!Bocs, nem volt szándékos…

 - Semmi baj!- vágtam rá,és mivel barátokat szerettem volna szerezni, folytattam a megkezdett társalgást:

 - Hogy hívnak?

 - Patricia Cultron vagyok, hugrabugos. Te?

 - Én Pamela vagyok,a Durmstrangból jöttem át.

 - Komolyan? Na és milyen az a suli?

 - Hát nem rossz… de mindig a Roxfortba vágytam.

 - Bocs, de most mennem kell. Találkozunk Roxfortban!

- Oké! Szia!

 Örömmel töltött el az érzés, hogy bővült a baráti köröm.

  Úgy döntöttem, hogy a maradék egy estét a Foltozott Üstben töltöm. Kivettem egy aranyos kis szobácskát, de bepakolásnál észrevettem hogy a dísztalárom már kicsi, ezért elrohantam Madam Malkin talárszabászatába. Ott csakúgy bolyongtak az emberek. A hatalmas tömegben a tekintetem találkozott egy alacsony, barna szemű, édes fiúval. A szívem hirtelen nagyot dobbant… és zavaromban leborítottam a mellettem lévő összes ruhaanyagot.