2. fejezet
Hagrid

Mielőtt belekezdek a fejezetbe elmondom, hogy ezt miért írtam le és
miért nem magammal kezdtem a történetet. Ez a kis történet a könyv
alapjára íródott (szereplők stb.), így nem kezdhettem rögtön azzal, ami
az iskolában történt, remélem megértitek.

A következő egy hét vidáman és gyorsan zajlott a Dursley házban.
Mikor eljött a nap, amikor Hagrid érkezett, mindenki lázban égett -
főként Harry -, mert még nem nagyon tudták, hogy mi is történt
valójában. Hagrid pontos volt, este 8 órára érkezett. Mikor megszólalt
a csengő Dudley rohant kinyitni az ajtót. Kinyitotta az ajtót és egy 3
méteres ember állt előtte. Dudley kiabálni próbállt, de egy hang se jött
ki a torkán.
- Jó estét! - szólt Hagrid mély hangon, amit Harry egy medvéhez
hasonlított volna. Ekkor kiment az előszobába a család többi tagja is.
- Üdv Hagrid! - köszöntötte Petunia széles  mosollyal - Kerülj beljebb.
- Na de Petunia - szólt Vernon.
- Nem köszönöm, csak Harryért jöttem. Apropó hol van Harry? - ahogy
kimondta lábdobogás hallatszott a lépcsőről. - Áh, szia Harry!
- Ööh, szia!
- Akkor mehetünk?
- Igen.
- Nem, még nem. - a mondat Petunia nénitől származott a többiek nem
kis meglepetésére - Gyere velem a konyhába.
- Megyek.
Magukra csukták a konyha ajtaját.
- Hát eljött a nap.
- Igen.
- Ígérd meg, hogy nagyon vigyázol magadra! - Petunia néni szeme
megtelt könnyel.
- Na de...
- Csss! - intette le - Ezt neked csináltam, fogyaszd egészséggel. - azzal
átnyújtott neki egy hatalmas csokitortát.
- Ööh, köszönöm. - Petunia néni szorosan átölelte Harryt - Nagyon
vigyázz magadra. Nyáron találkozunk!
- Rendben!
Azzal kimentek a bejárathoz, közben Harry eldugta a tortát, hogy ne
buktassa le nagynénjét.
- Viszlát kölyök! - szólt a nő.
- Viszlát. - Harry alig láthatóan rákacsintott nagynéjére, akinek mosoly
ült az arcára.
Azzal elindultak Hagriddal.
- Hova megyünk?
- A Foltozott Üstbe.
- A Stoppolt mibe?
- A Fol-to-zott Üst-be! - monda mosolyogva Hagrid.
- Áh, értem. Az egy hotel?
- Öhh, kocsma.
- Kocsma, minek megyünk kocsmába?
- Ott fogsz lakni. - mondta, de Harry értetlen arcát látva folytatta - A
emeleten szobák vannak.
- Értem.
- Nem valami renedesek a nagynénédék.
- Hát, nem, igaz Petunia néni az utóbbi időben nagyon rendes velem,
nézd még tortát is csinált nekem. - azzal elővett egy félig-meddig
összenyomott tortát.
- Rendes asszony az a Pentunia, de a férje...
- Egy lufi malac fejjel. - fejezte be Harry, erre Hagrid nagyott nevetett.
- Jó fej vagy Harry! - így telt az útjuk tovább is, végig nevették az utat.